Névadónk: Balassi Bálint

1554-1594

Balassi BálintBalassi Bálint a magyar irodalom és a XVI. századi reneszánsz kiemelkedő alakja. Kalandos életének, sok szenvedésének, örömének és bújának, mély vallásos, de örökös hullámzásban lévő kedélyvilágának hű tükrét mutatják ránk maradt versei. Ezek négyfélék: vallásos énekek, vitézi és hazafias dalok, eredeti szerelmi költemények és átdolgozások. 1879-ben a Balassi-kódexben közzétették verseit. A nyelv és a zenei hatású versforma bravúros művésze volt. A róla Balassi-strófának elnevezett kilencsoros versszak kialakítását a kor tánczenéi ihlették meg; mai kifejezéssel élve ezek reneszánsz táncdalok. A zenei ihletettség azonban a legtöbb, egyéb formájú költeményénél is felismerhető; versei nagy részét énekszóra képzelte el, s nyilván úgy is adta elő baráti köreiben. Ő maga több hangszeren is játszott, és szép énekhangja volt. A magyar mellett még nyolc nyelven beszélt.

A költő, röved élete során a korabeli történelmi Nógrád megye számos településén élt.

Rövid életrajza

Balassi Bálint 1554-ben, Zólyom várában született, Felvidéken.

Apja Balassi János, arisztokrata földesúr, édesanyja Sulyok Anna. Kitűnő nevelést kapott: Bornemissza Péter tanította, majd a nürnbergi egyetemen folytatta tanulmányait. 1569-ben édesapját hamis vádak alapján letartóztatták, ezért a család Lengyelországba menekült. Ekkor fordította szüleinek németről magyarra „az ő szerelmes szüleinek háborúságokban való vigasztalására” egy vallásos elmélkedést: A beteg lelkeknek való füves kertecské-t. Balassi János formálisan elnyerte ugyan a király kegyelmét, de a bécsi udvar bizalmát visszaszerezni nem tudta. Balassi Bálint éppen emiatt a bécsi udvar hatására részt vett az Erdély elleni hadjáratban. Itt Báthory István, erdélyi fejedelem fogságába esett, majd Báthoryt Lengyelországba is követte.

Magyarországra hazatérve megismerkedett Ungnád Kristófné Losonczy Annával. Hozzá írta 1578-ban az Anna-verseket, amelyek őt az első magyar lírikussá formálták. 1579 nyarán 50 lóval járó hadnagyságot vállalt Egerben. 1584 karácsonyán érdekházasságot kötött zilált anyagi ügyei miatt unokatestvérével, Dobó Krisztinával és hozományként elfoglalta Sárospatak várát. Ám házasságát érvénytelenítették. Időközben megözvegyült Losonczy Anna, új reményeket ébresztett a szerelmes költő szívében: elkezdte írni Júlia-verseit. A tatárok elleni hadjárat hírére 1589-ben Lengyelországba bujdosott. A hadjárat elmaradt, de Wesselényi Ferencnél Balassi megismerkedett Szárkándy Annával, akihez a Célia-verseket írta. 1591-ben tért haza Magyarországra, ahol részt vett a 15 éves háborúban.

1594-ben Esztergom váránál a törökök elleni ostrom alatt megsebesült és sérüléseibe belehalt.

Családnevéről

Család nevének eredete tisztázatlan. A számos elképzelés egyike:

„Ősi magyar nemesi család a Balassáké/Balassiaké, családfájukat a 13. század elejére vezetik vissza. A birtokra utaló előnév a 14. században gyakorta Kékkő és Gyarmat, másoknál Szklabonya. A Gyarmati (Gyarmathy) előnév a 15. században szilárdul meg, a Gyarmati és a Szklabonyai ág is ekkor válik szét. A 16. században mindkét névalak előfordul a családban, nemegyszer ugyanaz a személy írja hol így, hol úgy a nevét. A család kettős neve az egyházi latin Blasiusból - valószínű szláv közvetítéssel - származó, magyar Balázs keresztnévből alakult ki. A 14-15. század fordulóján élt Gyarmati Balázs fiait kezdték Balassinak, illetve annak becéző formájával Balassának nevezni. A középkori oklevelek is igazolják a családnév ilyen eredetét, hiszen a 15. századtól már Gyarmathi-i Balázs fiairól esik szó bennük.

Balassi Bálint gyakrabban írta alá nevét az i-s alakban, a versfőkben pedig mindig így használta, ezért Eckhardt Sándor javaslatára az irodalomtörténet-írás ezt az alakot fogadta el.

Családtörténete

Kékkő vára

A Balassák első ismert ősei Zólyom, Bars s Hont megyék főispánjai voltak.

Alig van Magyarországon olyan nemesi család, amely akkora történelmi háttérrel rendelkezne, mint a Balassáké. A Balassa család levéltára megközelítőleg 600 éven keresztül egy helyen a Kékkői várban volt őrizve. Mára a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve az Országos Levéltár őrzi ezeket a dokumentumokat. Szinte minden magyarországi történelmi családdal rokonságban álltak.

A trianoni határmódosítás során a család ősi fészke a Kékkői vár Csehszlovákia, majd Szlovákia területére került át. Bár a történelmi Magyarország minden területén éltek, mégis a Kékkői várhoz kötődik a család.

Családi címer

Balassa címerA pajzs vörös mezejében egy bölényfej, alatta félhold, szarvai közt pedig csillag, ezeket körülveszi egy farkát szájában tartó sárkány. A sisak koronáján balra fordított fekete egyfejű sas kiterjesztett szárnyakkal, jobbról körmei közt pallost, balról királyi pálcát tart. A foszladék mindkét oldalról aranyfekete. – A grófsági címernél a vért fölötti korona, melyen a sisak áll, kilenc ezüst gombos. – VII. Ferenc 1780-ban kelt grófi diplomájában a bölény fölötti ezüst csillagban Mária Terézia királyné neve két első betűje is látható.