Július 20. - A Hold napja
Hosszú évek óta nézünk föl az égre, figyeljük a Hold elfogyó és gömbölyödő alakját, az éjszakai égbolton gyönyörködünk teljes pompájában, figyeljük a Holdfogyatkozást.
A Holdnak vagy ahogyan becézni szoktuk - égi lámpásunknak - nincs saját fénye, a Nap fényét veri vissza. A pályája kötött, ezért a Hold mindig közel ugyanazt az oldalát mutatja felénk. A Holdról nézve a Föld is telik és fogyatkozik!
A Hold napját minden év július 20-án tartjuk annak tiszteletére, hogy 1969. július 20-án lépett először ember a holdra. A Holdraszállás két főszereplője a két amerikai űrhajós, Neil Armstrong és Edwin E. Aldrin ezzel beírta magát a történelemkönyvekbe. Az Apollo-program keretein belül a Sas nevű holdkomppal szálltak le a Hold felszínére. Innen híresült el a mondat, hogy „a Sas leszállt”. Az expedíció harmadik tagja Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval.
A Holdraszállásnak az egész világ tanúja lehetett, hiszen a rendkívüli eseményt élőben közvetítette a televízió. A köztudatban Armstrong neve maradt meg leginkább, lévén ő volt az első ember a Holdon, de társa, Aldrin is követte őt, mintegy negyedórás különbséggel.
Több mint fél évszázaddal ezelőtt, 1969. július 20-án az emberiség meghódította az univerzum hozzá legközelebb eső égitestét, a Holdat. "Kis lépés az embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek" - mondta Neil Armstrong, mikor elsőként megvetette lábát a Holdon. A holdra szállás napját a Hold napjaként ünnepeljük.
Ez a nap tehát tisztelgés azok előtt a bátor emberek előtt, akik először léptek a Hold felszínére.
